Pillangók

(Papilionidae)

   A nagy termetű, erőteljes erőteljes felépítésű, zömmel "fecskefarkú" lepkék tartoznak ide. Fejszőrzetük hosszú, csápbunkójuk nagy, nyelvük hosszú, erőteljes, mindhárom lábpárjuk jól fejlett.
   Hatalmas termetük, a terka, élénk színű szárnyaikkal, a legfeltűnőbb nappali lepkékké teszi őket. A nagy szárnyfelületüknek, valamint az izmos testnek köszönhetik, hogy a nappali lepkék között ők a legjobb repülők, asikló- vitorlázó repülés igazi mesterei.
   Kedvelik a napfényt és a meleget. Virágról virágra szállnak, nektárraltáplál- koznak, de csak rövid időre telepednek le egy-egy virágra.
   A fecskefarkú vagy villás farkú fajokat három csoportba sorolják:
1. Valódi fecskefarkúak --> a legismertebb fajokat foglalják magukba
2. Kardfarkúak (vagy sárkánylepkék) --> farkuk rendkívül hosszú
3. Méregevők --> hernyói egy mérges növény, a farkasalma (Aristolochia) zöld részeit fogyasztják, amelytől testükbe méreg épül be, s így ellenségeik számára ehetetlenné válnak.
   Ebbe a családba tartoznak még a trópusokon elterjedt híres paradicsomlepkék vagy madárlepkék (Ornithoptera) és az Apolló-lepkék (Parnassius) is, ez utóbbiak azonban csak a mérsékelt égöv hűvösebb klímájú területein honosak, a trópusokon nem élnek.

   A fecskefarkú lepkék hernyói tömzsi, zömök állatok; egyes fajok hernyója meztelen csigára emlékeztet. Fejük mögött villa alakú, behúzható szarvacsát viselnek. Ha megzavarják őket, kitolják a bűzös váladékot árasztó szervet, állí- tólag így védekeznek ellenségeikkel szemben. A tápnövényeken szabadon, rejtőzködés nélkül élnek.
   Bábjuk alakja szögletes, fejük kéthegyűsisakra emlékeztet. A hernyók bábozódás előtt farkvégüket az alzathoz rögzítik, majd tömzsi derekuk köré selyemszálat szőnek. Bábbá vedlésük után a báboz ezek a szálak szilárdan tartják.

   A pillangók minden földrészen megtalálhatók, a legnagyobb és legszínesebb fajok a trópusokon élnek. Mintegy 700 fajuk ismert, a fajok nagy része meleg égövön él. Eurázsiában kb. 70 faj, közülük Magyarországon 5 faj található.
   A fecskefarkú lepkék leginkább a trópusi vidékeken terjedtek el, sok fajuk él a sűrű, áthatolhatatlan trópusi őserdőkben. Az utobbi évtizedekben számos, a tu- dományos leírásokban addig ismeretlen, új fajuk került elő, az újabb és újabb kutatóexpedíciók révén. Bizonyára a nehezen megközelíthető trópusi vidékek, elsősorban a településektől távoli őserdők még további ismeretlen fajokat rejtenek.

   A madárlepkék vagy paradicsomlepkék (Ornithoptera-fajok) a trópusok leghí- resebb lepkéi. Példányaik a lepkegyűjteményekféltve őrzött kincsei. Legnagyobb termetű fajaik a Góliát-lepkék (Ornithoptera goliath, Ornithoptera alexandrae), a legnagyobb pillangók, szárnyfesztávolságuk elérheti a 20 cm-t. Feltűnő a paradicsomlepkék ivari kétalakúsága. Míg a hímek szárnyának bársonyfekete alapján fémesen csillogó, élénk mintázat van,addig a nőstények barnák, szürkék vagy feketék.
   A paradicsomlepkék a malinéziai szigetvilágban élnek, s mivel terjeszkedésük- nek útját állta az óceán, az egyes szigeteken sok a helyi forma, amelyekalfaji, estleg faji értékűek is lehetnek. A lepkéket nehéz gyűjteni, többnyire az őserdők lombkoronaszintjében élnek, ami több is lehet, mint 100 méter! A szigetvilág bennszülöttei hamar felismerték, hogy a paradicsomlepkék hernyóinak gyűjté- se a lepkék hernyóból való tenyésztése egészen jól jövedelmező üzlet, a nagy tu- ristaforgalomban a ragyogó színű lepkék mindig jól értékesíthető.

Néhány példafaj:

Havasi pillangó, Császárpillangó, Pompás fecskefarkú, Csíkos fecskefarkú, Celebeszi kardoslepke, Kékholdas fecskefarkú, Paradicsomlepke, Krőzus-lepke (Mocsári madárlepke)

Ezek közül minden lepkét megtalálhattok a ♥Lepkefajták♥ menüben.